Greg Jamisont mindig is kedvelték az iskolában. Annak ellenére, hogy a barátai ittak, ő tartózkodott az alkoholtól. Egészen addig a sorsdöntő karácsonyi szünetig. Sötét hajával, kék szemével és atlétikus testével Greg nagyon jól nézett ki. Minden sportág, amibe belekezdett sikerült neki, sajnos minden nagyon könnyen ment és talán ezért is nem hagyatkozott tovább Istenre. A gyülekezetet, ahova a szülei jártak már régóta nem látogatta és tulajdonképpen már nem is hitt Istenben.
A karácsonyi szünet alatt Greg elkezdett partikra járni, sört inni a szüleinek tett ígérete ellenére. Tetszett neki az alkohol hatása, különösen azért, mert akkor egyszerűbb volt lányokkal beszélgetni. Egy hét ivás és ünneplés után egy olyan bulira hívták meg, ahol kábítószert is fogyasztottak.
– Világos, nagyszerű. – Gregnek a gyomra is felfordult, amikor hallotta magát ezeket a szavakat kimondani.
A parti estéjén összeszólalkozott a szüleivel. Már éppen az ajtónál állt, amikor az anyukája észrevette őt.
– Ezen a héten már túl sokat voltál el, Greg. Maradj ma itthon. Együtt megnézzük a Karácsony Charlie Brow-nal cimü filmet.
Greg egy pillanatig a csalódás tüskéjét érezte, de amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnt ez az érzés. A karácsonyi szünet alatt az volt a kedves filmje. De az már régen volt.
– Elég idős vagyok ahhoz, hogy a karácsonyi szünetben ne itthon üljek.
– Ne ilyen hangon, fiam. – szólt közbe az apja. – Amig a házunkba laksz, több tiszteletet várok el.
Greg bocsánatot kért, és gyorsan kiszökött az ajtón. A következő órákban céltalanul autózott a szülővárosa, Wichita utcáin. Azon gondolkozott, hogyan is jutott idáig. Nem egy éve volt, amikor megígérte magának és a szüleinek, hogy távol tartja magát a partiktól? És mi volt a sporttal? Ha az edzője megtudná, hogy alkoholt és drogokat fogyaszt, biztosan kizárná a csapatból.
És mi van Istennel? Ha egyáltalán létezik Isten – a szülei hittek ebben – akkor benne ül a pácban. De mi van akkor, ha nincs Isten? Ha az ember csak erre az életre jött a világra és utána meghal, nem létezik tovább?
A lehetőségek csak úgy kavarogtak a fejében, és olyan zűrzavart keltettek benne, amit nem tudott kezelni. A fejtámlának támaszkodott, és lassan vett egy nagy levegőt. Miért aggódott egyáltalán a jövő miatt? A buli már biztos javában áll. Ha elmegy a partira, akkor ott elfelejti ezeket a gondolatokat. Egy kis kábítószer nem árthat, ugye?
Minél tovább töprengett Greg a helyzetén, annál inkább megerősödött benne az a meggyőződés, hogy el kell mennie a partira. Karácsony Charlie Brownal... – undorodva ejtette ki a szavakat. Mintha én néznék ilyen gyerekes dolgokat, amikor elmehetek szórakozni a barátaimmal…
Már éppen meg akart fordulni és a bulira menni, amikor az út szélén megpillantott valakit, aki úgy nézett ki, mint egy börtönőr. A börtön 16 km-re volt a várostól, éppen az odavezető úton haladt. Greg megállt az út szélén, és közben azon gondolkodott, mit csináljon? A szülei mindig figyelmeztették, hogy ne vegyen fel stopposokat. De volt a férfiban valami bizalomra méltó, amit Greg nem tudott szavakban önteni. A férfinak barátságos, világosbarna szemei, kedves mosolya volt.
– Elvigyem valahova?
– Köszönöm. Reméltem, hogy megáll.
– A börtönben dolgozik?
– Igen, már tíz éve. A műszakom 5 perc múlva kezdődik.
– Szálljon be! – Greg kinyitotta az ajtót.
Greg ötven körülinek saccolta a férfit. Már őszült a haja, bajusza is volt. Valahogy világított az arca még a sötétben is. Tökéletesen kivasalt egyenruhát viselt.
– Hogy hívjak?
– Ralph. Ralph Michaels.
Greg csendben volt egy ideig. A férfi mellette furcsán hallgatott, és túl nyugodt volt ahhoz, ha figyelembe vesszük, hogy elkéshetett volna a munkahelyéről, ha gyalog kellett volna megtennie az utat. A börtönőr Greghez fordult.
– Nem akarja elmondani nekem, mi nyomja a szívét?
Nem tudta, mit tartson a férfiról, de mégis elmondta neki, mi történt az iskolában.
– Nem – mondta a férfi halkan – beszéljen az útkereszteződésekről az életében.
A fiú rábámult a férfira, és csodálkozott, hogy kérdezhetett ilyet…
– Miről beszél?
– Tudja, hogy miről beszélek. Választások előtt áll, nem igaz?
Greg nagyon kényelmetlenül érezte magát. Mintha a férfi a gondolatait olvasta volna. De még mindig meg volt benne a késztetés, hogy valakivel megossza a gondolatait. Így Greg elmondta a férfinak, hogy igazából hogyan van, és azt is, hogy keresztény otthonban nőtt fel.
– De megváltoztam, ez a fajta élet már a múlté.
– Nem! – mondta a férfi egész határozottan. – Greg a fejét rázva nézett rá. - Ez a fajta élet közelebb áll magához, mint gondolná.
– Ön börtönőr, honnan tudhatná ezt?
Greg hirtelen bosszús lett. Hogy mit hisz, ahhoz a férfinak semmi köze nem volt!
– Egyszerűen tudom.
A válasz nem volt sem védekező, sem dühös, de olyan végleges volt, hogy ez Greget teljesen felbőszítette.
– Nézze... nem tudom, ki ön, de rendben van, igaza van. Valóban választás előtt állok. Egész életemben egy rendes gyerek voltam, és most végre szeretnék pár dolgot kipróbálni. – Greg vizsgálva nézett a férfira. – Tudja, miről beszélek?
A börtön épületéhez értek.
A férfi pár pillanatig előre nézett, mielőtt újra Greghez fordult.
– Csak egy helyes út van. De ezt tudja, ugye?
– Ó, semmi kedvem sincs tovább beszélni. – Elég durván válaszolt, de nem érdekelte. A partira akart menni.
– Hol álljak meg? – A férfi mosolygott, nem törődött Greg faragatlanságával.
– Itt éppen jó. – Még egyszer Greghez fordult. – Dönts helyesen fiam. Most! Ma még van választási lehetőséged. – A börtönőr kiszállt és ránézett. – ...és még valami... Karácsony Charlie Brown-nal nem is olyan rossz, ugye Greg?
– Nem... – a megilletődés és a csodának különleges érzése ragadta meg Greg szívét. – Nem, egyáltalán nem.
– Ez az én véleményem is. – Intett a férfi, ezzel megfordult, és felsietett a börtönhöz vezető hosszú úton.
Amikor Greg újra elindult teljesen letaglózva érezte magát. Honnan tudta a nevemet? S honnan tudott a filmről? Hirtelen Greg nem akart mást, mint hazamenni, és megnézni a filmet. Egy kis szerencsével a szülei még nem kezdték el nézni nélküle.
Egész éjszaka az járt a fejében, amit a férfi mondott. Honnan tudott olyan sok mindent? S miért stoppolt munkába menet, ha olyan messze lakott a börtöntől? Még valami más is szokatlan volt: a megkönnyebbülés érzése, mivel a börtönőr miatt nem ment el Greg arra a bulira, és nem próbálta ki a kábítószert. Hirtelen veszélyesnek és őrültségnek tartotta az egészet. És mindez egy idegen miatt…
Végül arra az elhatározásra jutott, hogy még egyszer beszél a férfival. Felhívta a börtönt.
– Ralph Michaellel szeretnék beszélni. Börtönőrként dolgozik.
– Hm… – a vonal másik végén csend volt. – Nem hiszem, hogy itt dolgozik. – Greg csodálkozott.
– Természetesen önöknél dolgozik. Tegnap este munkába ment, én vittem el. Az egyenruhája is rajta volt már.
– Adhatom a főnökömet, de itt nincs Ralph Michaels nevű alkalmazottunk.
– Rendben. – Greg csalódott volt. – Akkor adja a főnökét.
A vezetőnek végre sikerült meggyőznie Greget, hogy a börtönnek nincs Ralph Michael nevü munkatársa. Ezenkívül, akik múlt éjszaka szolgálatban voltak, mind a húszas éveikben jártak. Greg kérésére az államban lévő többi börtön munkatársait is felülvizsgálta, de egyiknek sem volt Ralph Micahel nevű alkalmazottja.
Teljesen megdöbbenve tette le a telefont. A férfi tiz percig az autójában ült, tanácsot adott neki, megpróbálta a helyes útra terelni. Most meg eltűnt, mintha soha nem létezett volna.
Később este elmesélte a szüleinek a történteket.
– Néha Istennek szokatlan módszerei vannak, hogy felkeltse valakinek a figyelmét – mondta az anyukája. – Lehetséges, hogy a férfi egy angyal volt?
– Egy angyal? Mint a bibliai történetekben? – Greg szíve szaporábban vert.
– Miért ne? Isten még ma is Isten és a módszerei sem változtak olyan nagyon.
Heteken át ez a gondolat foglalkoztatta, amig bizonyosságot nyert, hogy az anyukájának igaza van. Ralph bizonyára egy angyal volt, akit Isten küldött, hogy megszólítsa őt életének egy olyan pillanatában, amikor közel volt ahhoz, hogy végzetes döntést hozzon. Greg szinte egyik napról a másikra elhatározta, hogy soha többé nem rúg be, és nem marad ki egész éjjel a bulikban. Ehelyett a következő évben javult a teljesítménye az iskolában és a sportban is, és újra elkezdett gyülekezetbe járni. Olyan békességet talált, amiről nem is tudta addig, hogy létezik.
Végül Greg telekommunikációs szakon végzett, és ezután újságíróként dolgozott egy dél-flordai hírcsatornánál. Tudjátok, mi volt az első filmjének a címe? „Angyalok körülöttünk – igaz történetek Isten csodálatos jelenlétéről napjainkban.”
Karen Kingsbury: Der Engel im Streifenwagen –Wundergeschichten für Teens
(Angyal a járőrautóban – csodatörténetek tizenéveseknek)